Ma rossz leszek. Elhatároztam. Senkinek nem köszönök. Az oviban verekedni fogok, meg egy tányért összetörök. Zsuzsi haját meghúzom, Laci rajzára odafirkálok, a várat feldöntöm, lehet, hogy ezért majd sarokban állok, de ma akkor is rossz leszek, olyan rossz, mint soha, fog majd csodálkozni az egész óvoda! Foglalkozás alatt mindig felállok, mindenbe úgyis belekiabálok, az ebédet nem fogom azért se megenni, hiába bíztat majd az óvónéni. Még az is lehet, hogy kiöntöm a vizet...

 

Halk csenben hallgasd,a szív muzsikát,ne törje zaj az érzés dalát,s ha úgy öleld körbe a hangjegyeket.

 

Mintha dalban írnák az életedet, mert a szívek
muzsikája a legszebb vágy zene.Attól mindig
könnyel telik meg az emberek szeme.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Fújnak már a böjti szelek
Cinke trillázik az ágon
Virágba borulnak a kertek
Tavasz jötte látszik a tájon!

Húsvét napja közeledik
Teljesülhet sok-sok álom
Új élet reményét közvetítik
A pompázó szép virágok!

Újulj meg hát te is, Ember!
Dobd sutba a fájó éned
Szeretet hatalma mint a tenger
Mossa a rosszat, töltse be a szíved!

A szeretet az egyetlen érzés
Mely megváltoztathatja a világot
Összefogás, empátia, megértés
Járhatjuk a legszebb magyar táncot!

Radnóti Miklós: Március.
Lúdbőrzik nézd a tócsa, vad,
vidám, kamaszfiús
szellőkkel jár a fák alatt
s zajong a március.
A fázós rügy nem bújt ki még,
hálót se sző a pók,
de futnak már a kiscsibék,
sárgás aranygolyók.

Jó buli vár ma ránk,

sül a farsangi fánk!
Lesz cukros, lekváros,
szalagos és pántos,
válogatni szabad,
nincs a tálon lakat;
ám, de jaj, vigyázat!
Sok cukor megárthat,

ezért csak módjával
bánjunk a sok fánkkal!
Halkan szól a zene,
ropjuk mi is, gyere!
Táncoló sok lurkó,
tánc-vonat, kanyargó,
ívet vesz, jó nagyot,
ha nem jössz, bánhatod!

Elő-farsang van ma,
dúl a jelmezpróba,
sok kicsi óvodás
éneke oly csodás!
Farsangi jelmezek
között én elveszek...
amott, lám, van már nyom,
megvan a sárkányom!

 

 Napsütéses, hóvirág csalogató napokat kívánok Mindenkinek!

 

 

 Ahol szeretetvirágok nyílnak,

ha öntözöd soha sem hervadnak
jó baráthoz türelemmel legyél,
mikor tőled segítséget remél.

Szeretettel nyújtsd ki felé kezed
életében az űrt betöltheted,
hozzád fordul, sose fordíts hátat
ha kétkedő, tévesztő a látszat.

Lehet néha olyan pillanatod,
amikor a vigaszt tőle várod
élethelyzetek néha mostohák,
jó ha van melletted igaz barát.

 

Megérkezett! Kétezer évvel ezelőtt angyalok hozták hírül az embereknek, hogy Jézus megszületett.
El tudod képzelni a jelenetet? Pásztor vagy. Este van. A nyáj a karámban – a pihenőhelyen. Együtt ülsz a többi pásztorral a zsarátnok körül. Beszélgettek. Aztán hirtelen fényességet látsz, amely közeledik feléd! Egyre közelebb! Pontosan a te kis csoportod felé. A homlokodra teszed a kezed, hogy védd a szemed a fénytől. Mi akar ez lenni? Aztán hamar meglátod, hogy egy angyal az. Mikor éppen arra gondolsz, hogy a fáradtságtól talán álmodsz, látod, hogy a többi pásztor is ugyanazt látja.

Légy boldog és elégedett,
áldja meg Isten a te egész lényed.
Adjon neked erőt, jó egészséget,
ezt kívánom tiszta szívből Neked! 

Küszöbről küszöbre járok, hol be, hol ki...

Ne üzenjetek, hogy nincsen itthon senki,
Ne uszítsátok az ebet, hogy letépjen,
Annyi kezem nincsen, hogy magamat védjen
Szegény honvéd jövök, kérni egy falatot.
- Adjatok, adjatok amit Isten adott.

Sokat táboroztam, meg is nyűttem, látszik;
Versectől Szolnokig, Izsaszegtől Vácig.
Ott maradt a jobbkéz, mankót hordoz a bal,
Mankóstul sem ér föl régi ép lábammal:
Oh, e rongyokat már hogy is nem hagytam ott!
- Adjatok, adjatok amit Isten adott.